Az esettanulmányunk célja programértékelés volt, mely a fejlesztő program keretében történő változások bemutatását szolgálta. Az esettanulmány módszerén belül a programértékelés akkor választható, ha a program hatására jelentős változásokat találhatunk a gyakorlatban, továbbá a komplexitása mellett az egyedi eseteket is szeretnénk feltárni. Yin, 2003 és Szokolszky (2004) nyomán az elemzésünk több esetes vizsgálat volt. A több esetes vizsgálat előnye, hogy meggyőzőbb, mint az egy esetes vizsgálat. Az esettanulmány megbízhatóságát növeli, ha az eredményt több eset is alátámasztja. Az esetek kiválasztása ennél a módszernél nem a mintavételezés logikáján alapul, hanem a megismétlés logikáján, vagy az a döntő, hogy milyen valószínűségi szintet mutat az adott eset az eredmények értelmezésében.

A minta kiválasztása egy óvodai csoportban történt. A kiválasztott gyermekek szülei vállalták, hogy gyermekük részt vesz a tanév során a fejlesztésben. A gyermekek között két sajátos nevelési igényű gyermek van, azonban a kutatásba bevont öt gyerekek olyan tüneteket mutatott, melyek későbbi tanulási zavart jelezhetnek elő. A tanulási nehézségek okai lehetnek Kulcsár (2011) a külső megjelenésben látható jelek, a hiperaktivitás, gyenge figyelem, az érzékelés és motorikus zavarok, a téri orientációs zavarok, a látászavarok, a nyelvi fejlettség hiánya. A kiválasztott öt eset közül a következő tüneteket diagnosztizáltuk. 1. A külső megjelenés látható jelei, melyek a testalkat alapján láthatóak és fiziológiai tüneteket mutatnak. Ez két gyermeknél volt megfigyelhető. 2. A hiperaktivitást mutató gyermekek nem tudnak nyugodtan ülni, társaik figyelmét elvonják, nem tudják kivárni, hogy szót kapjanak, alacsony a toleranciaszintjük, a közeledésre gyakran agresszióval válaszolnak. A figyelemzavaros gyermek figyelme nehezen tartható és nem elég intenzív. Ez a tünet két gyermeknél volt megfigyelhető. 3. A figyelem szelekciója gyenge, nem tudja kiválasztani a lényeges információkat. Teljesítményük azonban változó, esetenként tudják figyelmüket összpontosítani. Ez négy gyermeknél volt megfigyelhető. 4. Az érzékelés és motorikum területén mutatkozó zavarok azt jelzik, hogy a nagymozgások összerendezetlenek, a finommozgások koordinálatlanok, a látáshoz kapcsolódó elemi gondolkodási műveletek nem működnek megfelelően. Az alakot nehezen, vagy nem tudják megkülönböztetni a háttértől, vagy nem tud egészként értelmezni részeket. A különböző ingerek átfordítása is nehézségekbe ütközik, például, ha valamit mondanak nekik, akkor nem tudják cselekvésben megvalósítani, a finom auditív ingerek megkülönböztetésével nehézségeik vannak. Pl. a cipőfűző bekötése, csomó kötése. Ezek a jellemzők öt gyermeknél mutatkoztak. 5. a téri orientáció területén megfigyelhető, hogy nem tudják saját helyzetüket megítélni térben. Ekkor bizonytalanok, esetenként próbálgatják magukat. Ezek a gyermekek térben és síkban nem tájékozódnak biztonságosan, a térirányokat összekeverik. Megmutatkozik ez a zavar a betűknél is, pl. az a-e, p-b, d-b betűknél. Olvasáskor könnyen felcserélik a betűket, szótagokat. Ezek a jellemzők három gyermeknél voltak megfigyelhetőek. 6. A halláshoz kapcsolódó problémák esetén a gyerekek nem hallják az időtartambeli különbségeket, hangképzési problémáik vannak, helyesírási nehézséggel küzdenek, betűket hagynak ki, mert nem hallják őket. A problémák két gyermeknél azonosíthatóak. 7. A látáshoz kapcsolódó zavarok esetében a gyerekek térlátása bizonytalan, olvasási nehézségeik vannak, a betűket is nehezen azonosítják. 8. A nyelvi fejlettség zavarai abban nyilvánulnak meg, hogy a gyerekek beszédhibásak, gyengén artikulálnak, szókincsük alacsony. Gátlásosak a beszédben, ami a kommunikációt is befolyásolja. A másik zavar, amikor a gyerek állandóan beszél, anélkül, hogy közlési tartalma lenne. Ezek négy gyermeknél azonosíthatóak. 8. A tanulási nehézség tünete a másodlagosan kialakuló tünet, mely leginkább a viselkedésben nyilvánul meg. Ilyenek a túlzott visszahúzódás, az ellenállás, túlzott reakciók. Ezek a szempontok. három gyermeknél jelentkeztek.

A mozgás az óvodás gyermekek életének fontos részét alkotja. A mozgás hatással van a fejlődésükre, növekedésükre, nem pótolható semmilyen más tevékenységgel. A mozgás azonban nemcsak testi fejlődésre hat, hanem a gyermekek idegrendszeri és kognitív fejlődését is befolyásolja. Így a sportnak is a gyermekek egészséges testi fejlődésének és életmódjának alakulásában van szerepe, valamint a kognitív fejlődéssel is kapcsolatban áll. Amellett, hogy a mozgáshiány, az elhízás olyan egészségügyi problémákat is generál, mint a hypertension, hyperlipidaemia, cardiovascular dysfunction and type 2 diabetes (Reilly 2005), olyan tanulási zavarokat is előrejelezhet, mint a diszlexia, diszgráfia, vagy diszkalkulia. A mozgást illetően Magyarország azért van szerencsés helyzetben, mert a kötelező óvodába járás 3 éves kortól 6 éves korig tart. A gyerekek egész nap óvodában vannak. Az óvodák nyitva tartása változó, de általában 6 órától várják a gyerekeket és 17 óráig kell elvinni őket. A gyerekek általában 8 órára érkeznek és fél 4-4 óra közül viszik haza őket. Így a gyerekek foglalkozásába beépíthető a mozgás, a sport és a szabad játék. Venetsanou és Kambas (2017) írja, hogy a görög gyermekek általában 5 órát töltenek el az óvodában. Ez Magyarországon ennél lényegesen több, mióta bevezették a kötelező 3 éves óvodába járást, éppen a gyermekek fejlesztése, a lemaradások felzárkóztatása céljából. A gyerekek így rendszeres mozgásos foglalkozásokon vesznek részt a mindennapos testnevelésen keresztül. Vagy kötelezően kb. 15-30 perces foglalkozások vannak életkortól függően, vagy hosszabb, mozgásra épülő irányított tevékenység részek a napban. A gyermekek reggel, délelőtt és délután kapnak lehetőséget a szabad játékra, amely nagyon gyakran mozgáshoz kötődik, például az udvari játékon keresztül.

Több kutatás vizsgálta az óvodások mozgásfejlettségét (Ghaly, 2010, Temple, Crane, Brown, Williams, & Bell, 2016) vagy azt, hogy a fejlődésbeli hiányosságok és a motoros (motoric) képességek fejlődésbeli elmaradásai hogyan alakulnak és ezek hogyan befolyásolják a mozgásos tevékenységekben való aktív részvételt (physical activity) a tanulói közösségekben (Goodway & Branta, 2003; Stodden, Goodway, Langendorfer, Roberton, Rudisill, Garcia & Garcia, 2008). Az a gyermek, aki valamilyen mozgásos nehézséggel rendelkezik, a próbálkozások után könnyen elveszti a motivációját és az adott mozgást inkább nem próbálgatja és végzi. Ezért is fontos téma a motoros fejlődés figyelemmel kísérése, diagnosztizálása és szükség esetén a fejlesztése (Hamilton, Liu & ElGarhy (2017). Venetsanou, Kambas & Giannakidou (2015) azt hangsúlyozta, hogy a testmozgás (physical activity) lényeges a motoros fejlődésben. Az óvodai szakasz megalapozza a mozgásos képességeket és előfeltétele (prerequisite) a mindennapi boldoguláshoz és az intézményes mozgásos tevékenységek végrehajtásához is. Az óvodai szakasz az agyi fejlődés szempontjából is érzékeny időszak, változik a mérete, komplexitása.

Reilly, Kelly, Montgomery, Williamson, Fisher & McColl (2006) nagycsoportos óvodásokkal (preschoolers) végzett fejlesztő programot. A mozgásos programjuk (physical activity programme) heti 30 perces foglalkozásokat foglalt magába, melyet 24 héten át folytattak. A fejlesztésbe a családot is bevonták, és szorgalmazták, hogy a családok aktívan töltsék el az időt. A kontrollcsoport nem kapott külön fejlesztést. A program eredménye az volt, hogy a mozgásos képességekben (movement skills) fejlődés mutatkozott, és ez a jövőbeli életvitelre is hatással lehet.
Goodway, J., & Branta, C. (2003) hátrányos helyzetű óvodásokat vizsgáltak (disadvantaged preschoolers) az alapvető motoros képességek területén (fundamental motor skill). A fejlesztés 12 héten át tartott. A fejlődés változását a tárgyi kontrol és a lokomotoros alskálákkal mérték (object control and locomotor subscale). Az eredmények azt mutatták, hogy a mért területeken szignifikáns teljesítményemelkedést mutatott a kísérleti csoport a kontrollhoz képest.

Zimmer, Christoforidis, Xanthi, Aggeloussis & Kambas (2008) szintén óvodásoknál (4-6 éves) fejlesztette a pszichomotoros képességeiket (Psychomotor skill) és ezzel a motoros képességek területén elért eredményeiket vizsgálták meg. A kísérleti és kontrollcsoportosos vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a kísérleti csoport nagyobb mértékű fejlődést mutatott a projekt végére és leginkább a 4 évesek motorikus teljesítményemelkedését találták (motor proficiency score).

Kouli, Avloniti, Venetsanou, Giannakidou, Gazi, & Kambas (2010) szintén 4-6 éves gyermekeket vizsgált egy tanéven át. A pszichomotoros fejlesztést multikulturális környezetben valósították meg (psychomotor programme in a multicultural environment.). A program eredményei azt mutatták, hogy célzott fejlesztéssel növelhető a pszichomotoros képességek szerepe. A kísérleti csoport önmagához képest szignifikáns teljesítmény-emelkedést mutatott, mialatt a kontrollcsoportban sokkal kisebb változások mutatkoztak. A kísérlet kultúraspecifikus különbségeket nem mutatott. Arra azonban felhívja a figyelmet, hogy a célzott fejlesztés meghatározza a gyermekek fejlődését.

Ghaly (2010) célja, hogy az alapvető motorikus képességek (fundamental motor skills) fejlesztése volt 5-6 évesek körében. A program nyolc hétig tartott és 45 perces foglalkozások voltak. Kétszer egy héten voltak foglalkozások specifikusan megtervezett terv szerint. A mozgási mintázatok (movement pattern) három részből épültek fel, a bemelegítés egyszerű nemstrukturált mozgások szerint, strukturált mozgások és levezetés ((1) warming up with usage of simple unstructured movement, (2) structured movement pattern, (3) cool down ). A strukturált és nemstrukturált mozgások a gyermekek számára ismerősek voltak: pl. a locomotosros képességek területén az ugrálás, csúszás, stb, és a tárgyak kontrollja területén a labda dobása, elkapása, stb. (locomotor skills, such as gallop, hop, slide, jump...) and object control skills (catch, throw, kick, dribble...) Eredményei azt mutatták, hogy a programja strukturált és nem strukturált mozgási mintázatokkal a kísérleti csoport esetében (movement program by using unstructured and structured movement pattern) szignifikáns teljesítményemelkedést mutatott ki a program végére. Mutatkoznak olyan részterületek, amelyeken a kontrollcsoporthoz képest a kísérleti csoport jelzett szignifikánsan magasabb eredményeket. A kíséreti csoport önmagához végzett összehasonlítása minden esetben a kíséreti csoport szignifikáns fejlődését mutatta.

Marouli, Papavasileiou, Dania, Venetsanou, (2016) kutatásában 3.5-5 éves óvodások vettek részt nyolc hetes fejlesztő programban. A program célja a motoros teljesítmény és az önmagukról alkotott percepció (motor proficiency (MP) and self-perceptions) vizsgálata volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a kísérleti csoport szignifikáns teljesítményemelkedést mutatott a motoros teljesítményben a kontrollcsoporthoz képest, míg az önpercepciója nem változott jelentősen egyik csoportnak sem. Azt a fontos konklúziót vonták le, hogy a motoros fejlesztésben nagyon sok személyes és környezeti faktor is közrejátszik. Ilyen pl. a gyerekek egyéni jellemzői, a tanulási környezet, az óvónővel való kapcsolata. Ezen kívül, hogy nagyobb volumenű változást elérjük, szükség van a hosszabb távú fejlesztésre, mert a motoros képességek fejlődése időben jóval elhúzódóbb folyamat.
A következő kutatás egy olyan mozgásfejlesztő programot mutat be, mely óvodában valósult meg egy tanéven keresztül. A kutatás középpontjában öt olyan gyermek fejlesztése került, akik mozgászavarral küszködtek és fejlesztésükkel a későbbi tanulási zavaruk minimalizálását is szerettük volna elérni.

A kutatásunk az óvodás gyermekek mozgásfejlesztését tűzte ki célul. A magyar Óvodai Nevelés Programja rávilágít a gyermekek mozgásfejlődésének fontosságára, mely egyrészt a testnevelésen, másrészt egyéb tevékenységeken, mint pl. a téri környezet megismertetése, vagy a játékon keresztül nyilvánul meg. Minden gyerek azonban nem képes a mozgásos követelmények teljesítésére, ők fejlesztést igényelnek már kora gyermekkorban, hogy a lemaradásukat megakadályozzuk és az iskolába lépésre még nagyobb hátrányt halmozzanak fel. A mozgásfejlesztés azért is lényeges, mert a mozgásbeli zavarok tanulási zavarokat is előre jelezhetnek, és a tanuláshoz szükséges képességekkel kapcsolatban állnak, pl. problémamegoldó képességek. A kutatás célja a Delacato és munkatársai (Delacato et al) által fejlesztett mozgásfejlesztő program alkalmazása volt, melyet Kulcsár adaptált Magyarországon. A mozgásfejlesztésben egy óvodai csoportból öt óvodás (4 éves) vett részt, akik 9 hónapos tréningen vettek részt a 2016-2017. tanévben. A konkrét esetek kiválasztása során olyan gyerekeket választottunk ki, akik a csoportban olyan mozgásos nehézségekkel rendelkeznek, amelyek leküzdése a később mozgásos és tanulási fejlődést is pozitívan befolyásolja. A foglalkozások hetente 30 percesek voltak, de voltak olyan gyakorlatok, melyeket naponta kellett végezni. Projektünkben abból indultunk ki, hogy célzott fejlesztéssel javítható a gyerekek mozgása, a hibákat korrigálni lehet, vagy enyhíteni a mozgászavarokat. Mozgásfejlesztésünktől továbbá azt vártuk, hogy a gyermekek egyéb zavarai is csökkenthetők, mint közvetett hatás (indirect), ilyen például a beszédzavarokon belül a kiejtési zavarok, vagy az alacsony szókincs. A fejlesztő program kidolgozása egy egyéni terápiából és egy alapozó terápiából állt. A fejlesztés a Reprodukciós képességre, a Soralkotásra, a Térirányok felismerésére, a Különbségek felismerésére, a Finom mozgások fejlesztésére, az Auditív megkülönböztetésre, a Térérzékelésre és az Elemi mozgások fókuszált attól függően, hogy melyik gyermeknek volt szüksége az adott területen történő fejlesztésre. A gyerekek fejlesztését az esettanulmány módszerével dolgoztuk fel. A fejlesztő munka előtt és után teszttel mértük a gyerekek mozgásfejlettségét. Az eredmények azt mutatták, hogy az előteszt és utóteszt összehasonlításánál mutatkoztak változások az utóteszt eredményeinek alapján. A fejlesztő hatás azonban eltérő mértékben jelent meg. A mintát alkotó gyermekeknél a következő tanév elején is diagnosztizálni kell, hogy további fejlesztés szükséges-e, és mely területen. Ugyan a hibás lábtartást sikerült korrigálni, a téri irányok felismerését, térérzékelést, a finom mozgásokat fejlesztettük, azonban további gyakorlásra, ismétlésre van szükség a továbbiakban. A fejlesztés szempontjából az elmondható, hogy az eredmények bíztatóak és a mozgásfejlesztő gyakorlatok beépíthetőek nemcsak az óvodai napirendbe, de egész csoportnál is alkalmazhatóak lennének. Ami nehézséget jelentett, az a tesztek felvétele, mely elég hosszadalmas volt, és 4 éves gyermekeknél három alkalommal voltak kivitelezhetőek a terjedelme miatt. A pedagógiai munka szempontjából elmondható, hogy az óvónőknek több segítségre lenne szüksége, hogy a mozgásos teszteket egész csoporttal felvegyék és az egész csoportról diagnosztikus képet kapjanak. A fejlesztés kiscsoportban és egyéni fejlesztés keretében jól megvalósítható volt, azonban egész csoportban történő megvalósítása pedagógiai asszisztens bevonását teszi szükségessé. A fejlesztő program jó lehetőséget adott arra, hogy azok a gyerekek is sikerélményhez jussanak, akik egyes területeken társaiknál ritkábban vannak a legjobbak között. Az óvónőknek, tanároknak kell arra odafigyelni, hogy a gyerekek motivációját biztosítsák, magabiztosnak érezzék magukat, biztonságban érezzék magukat és átéljék a mozgás örömét, a flow-t.

A gyermekek nagy izgalommal várták december 6-át, amikor is óvodánkat is meglátogatta a fehér szakállú Mikulás.

Videós beszámoló

December 5-én a kisteleki Szivárvány Óvodában mikulásváró programokkal várták a gyermekeket. A csütörtök délelőtti foglalkozások keretében bábjátékkal és mesés délelőttel készültek az óvoda munkatársai.

videós beszámoló

Az ősz folyamán volt gomba hetünk is.

Megtanultuk, hogy a gombák milyen sokszínűek. Hallottak a gyerekek arról, hogy nem minden gomba ehető.

Természetesen alkottunk is gombát, és a memória játékunk is gombás volt ezen a héten.

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk a blogon, óvodánkban Márton napot és lámpás felvonulást tartottunk a gyerekekkel. 

A kisteleki televízió is megörökítette ezt, az alábbi helyen lehet a videót megnézni

VIDEO

Az idei nevelési évben is tartok a gyermekeknek iskolaelőkészítő foglalkozásokat és mozgásfejlesztő foglalkozást is. 

A mozgásfejlesztő órákon mindig játékos köntösbe bújtatom a feladatokat, a gyerekek nagy örömére!