A következőkben áttekintjük külön az egyes eseteket, hogy mi volt a kiinduló status és milyen eredményt sikerült elérni.

Amanda a terápia megkezdése előtt a következő statust mutatta. A viselkedés területén túlzottan visszahúzódó, gátolt, és fáradékony volt. Minden erősebb zajra összerezzent. Figyelemzavaros, a sokféle inger közül nem tudta kiválasztani a neki megfelelőt, nehezen értette meg a szabályokat. Motorikus területen mutatkoztak zavarok, nagymozgásai összerendezetlenek, finommozgásai koordinálatlanok voltak. A finom, auditív ingereket nem tudta megkülönböztetni. Nyelvi fejlettségi zavarai voltak. Keveset beszélt, nehezen fejezte ki magát. Az elő- és utóteszt összehasonlításában a következő területeken mutatott fejlődést. A finommozgásoknál a ceruzafogás, az auditív megkülönböztetés, az elemi mozgások közül az egyenletes járás, a mászás, az ugrások páros lábon, a külső talpélen való járás, a fejemelés hason, a kézhasználatnál az ujjak használata és a testséma. A fejlesztés végére a megfigyelések alapján kevésbé gátlásos, társai közeledését elfogadja, ő is próbál kontaktust teremteni. Nagymozgásai összerendezettebbek, úgy mint a járása, futása, ugrása. Ceruzafogása javult, finommozgásai koordináltabbak, kétszemélyes helyzetben sokat beszél.

Ann terápia megkezdése előtti állapotára jellemző volt, hogy viselkedése hiperaktív volt, alacsony a toleranciaszintje, állandóan közbeszólt a kommunikációs helyzetekben, állandó mozgás jellemezte. Figyelemzavar mutatkozott nála, a figyelme szelekciója és tartóssága nem megfelelő. Nagymozgása összerendezetlen volt, például mellúszása, kúszása, mászása. Téri orientációs problémák jellemezték, nem tudott jól tájékozódni, a téri és a síkbeli tájékozódással voltak problémái. Nyelvi rendellenességként jelent meg, hogy állandóan beszélt, anélkül, hogy konkrét információközlési szándéka lenne, beszéde nem hordozott tartalmat. Hamar elfáradt, nem tudta befejezni az elkezdett feladatot. A fejlesztés hatására a teszteredmények azt mutatták, hogy a reprodukáló képességből az építés síkban, a szem-kéz koordináció függőleges irányba, az iránykövetés, az alak-háttér megkülönböztetés, a finommozgások, a szemdominanciából a látás, a kinesztétikus emlékezet, a kézhasználatnál a csuklóhasználat területe mutatott pozitív változást. A fejlesztés hatására a megfigyelések arról számoltak de, hogy a feladatsor felét végig lehet vele úgy végeztetni, hogy nem rohangál vele, és nem hagyja ott. A rövidebb meséket végig tudja hallgatni, figyelme nőtt. Nagymozgásai rendeződtek, pl. a fejemelés hason, ugrálás fél lábon. Térbeli tájékozódása fejlődött, de még fejlesztésre szorul.

Anne a terápia megkezdése előtti status szerint rövid ideig tudta összpontosítani figyelemét, beszédfegyeleme hiányosságokat mutatott. Összerendezetlenek voltak nagymozgásai (kúszás, mászás, ugrálás, mellúszás), jobb láb gyengébb volt, nem tudott rajta ugrálni. Csecsemőkori reflex maradvány, lábujjhegyenjárás jellemezte. Az utótesztre eredményei javulást mutattak a soralkotáson, melyet a feladatlapon kellett elvégezni, fejlődött iránykövetése, a természetes irányok felismerése, térérzékelése, az elemi mozgások közül a kúszás, a mászás, az ugrások páros lábon, a fejemelés háton, a csuklóhasználat, a kézhasználatnál az ujjak használata és a keresztcsatornák. A fejlesztés hatására olyan észrevételek születtek, mint a figyelem tartósságának növekedése, pl. a mesét végighallgatja. Összerendezettebbé váltak mozgásai (kúszás, mászás, fejemelés háton). Tudatosabb odafigyeléssel képes lábujjhegy nélkül menni, sarkát letenni és úgy gördülni át a talpon.

Barbi a fejlesztés elején befelé hajlított lábfejjel járt. Artikulációs nehézségei voltak, erősen beszédhibás, környezete számára beszéde nehezen érthető, azonban logopédiai szakvélemény szerint még nem igényel külön logopédiai fejlesztést. Gyengébb a testséma és a keresztcsatornák működése az óvónői szakvélemény alapján. Az elő – és utóteszt alapján a következő területeken mutatott fejlődést: építés síkban, finommozgások, kinesztétikus emlékezet, elemi mozgások közül a külső talpélen való járás, a kézhasználatból a csuklóhasználat, valamint a testséma, és a keresztcsatornák területén is javított eredményein. Az fejlesztés végére az összerendezettebb finommozgás, járás volt rá jellemző. Ezen túl artikulációs nehézségei jelentősen csökkentek. Fejlettebbé vált testsémája és keresztcsatornái működése akadálytalanabb volt.

Chris statusa a terápia előtt nem felett meg a középső csoportban elvárt fejlettségnek. Kimutatható volt nála a megkésett beszédfejlettség, alig beszélt, szókincse alacsony volt. A kommunikáció során állandóan közbekiabált, nem tudta kivárni a sorát. Túlmozgékonyság, hiperktivitás jellemezte. Nem szívesen végzett mozgásos gyakorlatot, kiáll a feladat közben és nem végezte a feladatot. Figyelemzavara volt, finommozgásai koordinálatlanok. Alacsony a toleranciaszintje. Minden testi közeledést támadásnak értelmez és agresszióval válaszol rá. Indokolatlanul végez agresszív cselekvést, mozdulatokat. Legkisebb sérelem esetén, amit annak érez, sírva fakad. A fejlesztés hatására néhány területen vettünk észre változást az utóteszt eredményei alapján. A finommozgásoknál a kézhasználat ügyesebbé vált, a reprodukáló képességnél a színfelismerés pontosabb volt, az elemi mozgásnál a fejemelés hason mozdulatot el tudta végezni. A feladatvégzésnél azonban regisztráltuk az utóteszt felvételénél, hogy fáradékony, a feladatokat a befejezés előtt abbahagyja, illetve megtagadja a feladatvégzést. Pozitív eredményként értékeltük, hogy korának megfelelő szinten beszélt tanév végére, ami nagyon nagy lépés volt. Megfelelő mennyiségű szókinccsel rendelkezik. A magyar nyelvre jellemző, hogy a szavak végén ragokat használ. Ezeket a szó végi ragokat megfelelően használja, ami szintén nagy változás. Mozgása koordináltabb lett. Kitartóbb lett a feladatok végzésénél az program végére, a mozgásos gyakorlatokat szívesebben végzi, azonban figyelme és motivációs szintjének fenntartása kihívást jelent az óvónőknek.