2) A második lépés az alapozó terápia kidolgozása volt. Először kiválogattuk a prioritást élvező területeket. Ezek a következők voltak: Gerincvelői reflexek I.; Gerincvelői reflexek II.; Vesztibuláris gyakorlatok; Mellúszás (négy végtag egyszerre mozog); Finommotorika; Kúszás (azonos oldal…

A kutatás főbb lépései Szokolszky (2004) nyomán a következők voltak. 1. Kutatási kérdés meghatározása. Kutatási kérdésünk arra irányult, hogy a mozgásfejlesztő programunk milyen fejlesztő hatást eredményez óvodás gyermekek fejlesztésében. 2. A konkrét esetek kiválasztása során olyan gyerekeket…

Az Óvodai Nevelés Országos Alap Programja határozza meg, hogy az óvodában pontosan milyen fejlesztési területekre kell koncentrálni. A Program kitér a mozgásfejlesztésre is. Eszerint a testmozgás a gyermek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodjon és mozgásos játékokon, feladatokon keresztül történik.…

Az esettanulmányunk célja programértékelés volt, mely a fejlesztő program keretében történő változások bemutatását szolgálta. Az esettanulmány módszerén belül a programértékelés akkor választható, ha a program hatására jelentős változásokat találhatunk a gyakorlatban, továbbá a komplexitása mellett…

A mozgás az óvodás gyermekek életének fontos részét alkotja. A mozgás hatással van a fejlődésükre, növekedésükre, nem pótolható semmilyen más tevékenységgel. A mozgás azonban nemcsak testi fejlődésre hat, hanem a gyermekek idegrendszeri és kognitív fejlődését is befolyásolja. Így a sportnak is a…

A kutatásunk az óvodás gyermekek mozgásfejlesztését tűzte ki célul. A magyar Óvodai Nevelés Programja rávilágít a gyermekek mozgásfejlődésének fontosságára, mely egyrészt a testnevelésen, másrészt egyéb tevékenységeken, mint pl. a téri környezet megismertetése, vagy a játékon keresztül nyilvánul…