Ez a gyakorlat kiváló lehetőség a mászás és kúszás gyakorlására, játékos keretbe foglalva.

Eszközös torna a teremben.

Torna a szabadban ősszel.

F

Labda gyakorlatok, finommotorika, szem- láb- kéz koordináció fejlesztése

Akadálypályába beépített ugrás, futás, màszás, kúszás fejlesztés. Mozgáskoordináció fejlesztésEgyensúlyérzék fejlesztése hengeren, nagylabdákon.

A terápia alapja a nagymozgások, térérzékelés  fejlesztése. Alapozzuk a finommotorikát a testsémát. Mesekeretbe foglalva a  gyerekek nagyon élvezik ezeket a gyakorlatokat.

Kis- és középső csoportos gyermekek mozgásfejlettségének értékelése

Habók Anita, SZTE Neveléstudományi Intézet, Oktatáselmélet Tanszék, Szeged
Virágné Szűcs Éva, TKI Köznevelési és Gyermekjóléti Intézmény, Kistelek

A kutatás elméleti háttere

A mozgás az óvodás gyermekek mindennapi életének fontos alkotórésze. A mozgás szerepe, a mozgásfejlesztés kora gyermekkorban számos vizsgálat, összehasonlító tanulmány és fejlesztő program alapján képezte már nemzetközi szinten is. A kutatások két tendenciája különíthető el. Egyrészt a mozgás, a sport egészségfejlesztő hatását és élettani előnyeit vizsgálják, másrészt a diagnosztikát és mozgásfejlesztést állítják a középpontba. A mozgás egészségfejlesztő és élettani hatását vizsgálta például Hamilton, Liu és ElGarhy (2017) óvodás gyermekeknél a motoros képességek és a testsúly összefüggésében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre. King és Ling (2015) az általános iskola kezdő szakaszában megvalósított három éves egészségfejlesztő program hatásáról számolt be, amely a mozgáshoz, táplálkozáshoz, a tantermi irányított tevékenységekhez, továbbá a szülők és pedagógusok szakmai fejlesztéséhez és az egészségnevelés területén szerzett ismereteikhez kapcsolódtak. A mozgásfejlesztés területén Annerstedt (2008) a skandináv országok összehasonlító vizsgálatát végezte el. A tanterveket és a testnevelés szerepét vizsgálta, valamint részletezte, hogy milyen mozgásos tevékenységek jellemzőek az egyes skandináv országokra. Ghaly (2010) óvodás gyermekeknél kutatta a strukturált és nem strukturált mozgásmintákat. Célja az alapvető motoros képességek fejlesztése volt. Tanulmányában képekkel is részletezi a teszt tartalmát, a konkrét gyakorlatokat és az értékelési szempontokat is leírja. A következő területekkel foglalkozott például, sétálás, futás, kikerülés, felugrás, ugrálás, átugrás. Zimmer, Christoforidis, Xanthi, Aggeloussis, Kambas (2008) óvodások számára alkalmazott fejlesztő programot. A program hatékonyságát a 4-6 éves gyermekek motoros tesztje igazolta. A teszt 18 feladatot fog át. Ilyen feladatok találhatóak benne például, mint lábujjhegyen és sarkon járás előre és hátrafelé, egy körbe és körből való kiugrás két lábbal, egy lábbal. Az eredmények arra utaltak, hogy a mozgás fejleszthető célzott programmal. Az, hogy a gyermekek jobb eredményt érnek el, az önértékelésükre, magabiztosságukra is pozitív hatással van. A mozgásfejlesztés azonban időben hosszabb folyamat kell, hogy legyen. Marouli, Papavasileiou, Dania, Venetsanou (2016) programja nyolc héten át tartott, a rövid távú figyelem fejlesztésére, a ritmikus mozgásokra, a társas interakciókra, a csapatjátékra, az egyéni kreativitásra, a sokszínű tevékenységre épített. A 3,5-5 éves gyermekek mozgásában sikerült a kísérleti csoportban szignifikánsan magasabb eredményeket elérni a kontrollcsoporthoz képest, azonban az önpercepció területén azt állapították meg, hogy ennél hosszabb időre van szükség szignifikáns változások kimutatásához.

A hazai óvodai gyakorlatban a mozgás fontosságára az Óvodai Nevelés Programja is felhívja a figyelmet. Az óvodai nevelés feladatai között szerepel a mozgás fejlődésének segítése, a gyermekek mozgásigényének kielégítése mind spontán, mind irányított mozgásos tevékenységeken keresztül. A mozgás az óvodai tevékenységeket átfogja, megjelenik a játékban, a verselés, a mesélés során, az ének-zenében, a rajzolásban, a mintázásban, a kézi munkában, és a külső világ tevékeny megismerése keretében is. Magához a mozgáshoz több fejlesztési terület kapcsolódik. Ilyen a pszichomotoros készségek és képességek fejlesztése, vagy a mozgáskoordináció fejlesztése. Ebben az életkorban nagy szerepe van a hely- és helyzetváltoztató mozgások gyakorlásának, a mozgásfejlődés hozzájárul az erő változásához, az állóképesség fejlődéséhez, és az izomegyensúly alakulásához. A testmozgás az óvodai tevékenységek aktív részét jelentik, kapcsolatban van a szabálykövetéssel, az együttműködéssel, a problémamegoldó gondolkodással.

A mozgás a tanulási nehézségek előrejelzője lehet. A tanulási nehézségek felismerhetőek Kulcsár (2011) nyomán olyan tüneteken keresztül, mint a viselkedés és aktivitás területén mutatkozó zavarok. Ilyenkor a gyerekek nyugtalanok, nem tudnak nyugodtan ülni, mozgékonyságukkal társukat zavarják, közbeszólnak a kommunikációban akkor is, ha nem ők következnek. Toleranciaszintjük alacsony, a közeledést támadásnak érzik. A feladatokhoz állandó figyelmet igényelnek, ha nem figyelnek rájuk, gyakran abbahagyják a munkát. A munkában gyakran elfáradnak, ilyenkor félbehagyják azt, mert alacsony a koncentrációs szintjük. A figyelemzavarral küzdő gyermekek figyelmét könnyen el lehet vonni, kevésbé intenzív a figyelmük. Nehezen tudják kiválasztani a sok inger közül a számukra legfontosabbat. Az érzékelés és motoros területen mutatkozó zavarok a nagymozgások összerendezettlenségét mutatják. Finommotorikája koordinálatlan ezeknek a gyermekeknek, gyakran rosszul fogják a ceruzát. Az elemi gondolkodási műveleteik nem működnek megfelelően. A téri orientációs problémával rendelkező gyermekek nem tudják helyzetüket megítélni a térben, bizonytalanul közlekednek a térben és síkben, a térirányok megítélése pontatlan, cserélik a jobb-bal, fent-lent irányokat, amely például az iskolában az írás-olvasás-számolás területén problémát fog jelenteni. A nyelvi fejlettség zavarai esetében a beszédhiba fordul elő a gyermekeknél, probléma van az artikuláció során, alacsony a gyermekek szókincse, nehezen fejezik ki magukat. Egyes esetekben a gyermek beszédészlelése lassú. A nyelvi fejlettség zavarához tartozik az is, ha a gyermek állandóan beszél, azonban beszéde nem hordoz tartalmat. A halláshoz kapcsolódó zavarok azért jelentenek nehézséget a gyermekeknek, mert nem hallják az időtartam közötti különbségeket, a hangképzési különbségeket, helyesírásuk az iskolában gyenge, betűket hagynak ki például. A látáshoz kapcsolódó zavarok a forma- és térlátáshoz kapcsolódnak. Az olvasás során a vizuális információk feldolgozásával lehet problémájuk majd a gyermekeknek.

Módszerek

A kutatás célja

A kutatásunk célja az óvodás gyermekek mozgásfejlettségének vizsgálata volt. Arra kerestünk választ, hogy van-e olyan terület, amelyen a csoport fejlesztésre szorul és gyakorlást igényel az irányított tevékenységek alatt.

Minta

A mintánkat egy óvodai csoport kis- és középső csoportos gyermekei alkották (N=27). A Kulcsár (2011) által meghatározott fenti szempontok alapján megállapítható a csoport tekintetében, hogy a viselkedés és aktivitás területén mutatkoznak zavarok, a figyelemzavar, az érzékelés és motoros mozgások területén, a téri orientáció területén és a nyelvi fejlettség területén vannak olyan gyermekek, akik fejlesztésre szorulnak és fejlesztésük szakember segítségével részben már elkezdődött. Vannak viszont olyan gyermekek is, akik egy-egy területen fejlesztést igényelhetnek és erre az óvodai csoportban lenne lehetőség.

Mérőeszköz

Az alkalmazott teszt a Kulcsár Mihályné (2011) által fejlesztett teszt két részét tartalmazta, amelyet a Mozgásterápia és a tanulási nehézség megelőzésére és oldására fejlesztett. A teszt Delacato és munkatársai munkájára épül, amely a mozgásterápiát állítja a fejlesztés középpontjába. A munkacsoport ideggyógyászokból, idegsebészekből, ortopéd sebészekből, pszichológusból, fizikoterapeutából és ápolónőből állt. Kutatásukat 1958-ban kezdték. Az agysérülést szenvedett gyermekek vizsgálata során azt találták, hogy az elemi mozgásminták fejlesztés segítségével taníthatók és a gyermekek mozgása fejlődik. A mozgásfejlesztéssel a beszédfejlődés elősegíthető, valamint az olvasás- és íráskészség előkészítésének is jó eszköze a mozgásfejlesztés (Kulcsár, 2011).

Kulcsár Mihályné (2011) ajánlása alapján a teszt felvétele három alkalommal végezhető, nagycsoportos, kiscsoportos és egyén formában. A teljes teszt felvétele kétórás. A jelenlegi vizsgálatunkban a teszt két részét vettük fel. Az ajánlás alapján a nagy- és kiscsoportos adatfelvétel került a vizsgáltunk középpontjába, azonban a tapasztalatunk alapján az adatrögzítés miatt és a gyerekek egyéni haladási tempójának tartása miatt, maximum három gyermekkel zajlott adatfelvétel, azonban ilyenkor is két adatfelvevő volt jelen. A legszerencsésebbnek az egy gyermek, egy adatfelvevő jelenlétét tartottuk. Egyes feladatoknál annyira intenzíven kell figyelni a gyerekek tevékenységét, hogy nagy segítség, ha a vizsgálatot vezető mellett egy adatrögzítő is jelen van. Vizsgálatunkban a két rész felvétele háromszor körülbelül 30 perces alkalmat jelentett.

A mérőeszköz területei közül a következők adatfelvételére került sor: Reprodukáló képesség, Soralkotás, Térirányok felismerése, Szem-kéz koordináció, Iránykövetés, Alak-háttér megkülönböztetés, Alak- és formaállandóság, Gestalt látás, Azonosság és különbözőség felismerése, Finommozgások, Szemdominancia, Emberrajz, Auditív megkülönböztetés, Térérzékelés, Térirányok térben, Kinesztétikus emlékezet, Egyensúlyérzék, Elemi mozgások, Készhasználat, Testséma, Keresztcsatornák, Figyelem, Szociális érettség. A mérőeszköz területein nem elvárt már kiscsoportban, hogy 100-os teljesítményt nyújtsanak, mivel egy fejlődési folyamatról van szó, azonban a feladatok eredményei iránymutatóak, hogy hol tartanak a gyermekek a fejlődésben és ezzel a szükséges fejlesztési irányokat megadják.

Az óvodások mozgásfejlettségének eredményei

Az eredmények azt mutatták, hogy a Reprodukáló képesség területén a csoport 70%pontos eredményt ért el, amely magasnak mondható. Kulcsár (2011) felhívja arra a figyelmet, hogy az utánzás, a másolás az önálló munka alapfeltétele, az iskolai tanulás során is hangsúlyos és szerepet kap az írás-olvasástanuláskor. A színfelismerés területén alig volt olyan gyermek, aki nem ismerte fel a színeket és bizonytalanságot mutatott volna (93%p). A mozdulatsor követése is jó eredményt mutatott, ott 89%pontot értek el. Az építés térben és síkban feladatokon voltak pontatlanságok, itt a csoport körülbelül fele teljesítette megfelelő szinten a feladatot. Figyelemfelkeltő azonban, hogy a csoport 10%-a 25%pont vagy az alatti összteljesítményt mutatott a Reprodukáló képesség feladaton. Az ő felzárkóztatásuk lényeges a következőkben.

A Soralkotás feladaton 28%pontos eredményt értek el a gyermekek, mely feladat a sorozatok folytatását kérte. Ez az egyik olyan terület, amely kiemelt fejlesztésre szorul csoportszinten, mivel a csoport mintegy 60%-a átlag alatt teljesített. Az óvodai tevékenység során eddig is bevontuk ezeket a feladatokat, de célzott fejlesztésre továbbra is szükség van.

A Térirányok felismerése feladaton a tanulók körülbelül fele teljesített középszinten, 56%pontot értek el. Az Iránykövetés feladaton 56%pontos teljesítményt találtunk. Ebből a természetes iránykövetés eredménye 41% volt, amely eredmény szintén azt jelzi, hogy a gyerekeknek fejlesztésre lehet szüksége. Pozitív eredményként értékeltük, hogy a gyerekek a Szem-kéz koordinációt vizsgáló feladaton 69%pontos teljesítményt értek el.

A gyerekeknek az Alak-háttér megkülönböztetése feladatban 70%pontos eredményét kaptuk, míg az Alak- és formaállandóság feladaton 56%pontot értek el. Fontos az, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni a fontos információt a kevésbé fontostól. Az alak- és formaállandóság megállapítása által tudja megkülönböztetni a gyermek a kis- és nagybetűket, a nyomtatott és írott betűket (Kulcsár, 2011). A Gestalt látás feladaton az óvodás csoport eredménye 48%pont volt. Kulcsár (2011) azt hangsúlyozza, hogy a gyermek a rész és egész kapcsolatát érzékeli a Gestlalt feladatokon. Később ennek a betűk összeolvasásában van szerepe. Míg az azonosságok területén 56%pontot mutatott a kis- és középsősök teljesítménye, addig a különbözőségek felismerése esetében 63%pontot.

A Finommozgások területén 67%pontos teljesítményt regisztráltunk az óvodai csoportban, ami jónak mondható, mivel kiscsoportosok is vannak a csoportban. A finommozgások, a csukló, az ujj mozgása az írásban jelentős szerepet játszik majd. Az Emberrajza a gyerekek többségének mutatta az értékelendő jegyeket. Így négyéves korban a fej, a haj, a szem, a száj, a törzs, a kéz, a kézfej, és a láb ábrázolása megjelent. Az ötéveseknél ezeken túl még a nyak, a fül, a lábfej teheti gazdagabbá rajzot.

Az Auditív megkülönböztetés esetében olyan területet találtunk, amely fejlesztést igényel. A gyerekek 37%-a tudta a feladatot megoldani, ami a csoport bő harmadát jelenti. A Térérzékelés a gyerekek 52%-ánál alakult ki. A Térirányok térben feladat szintén fejlesztésre szorul, itt a gyerekek 41%-a tudta sikeresen megoldani a feladatot. A Kinesztétikus emlékezet esetében a gyerekek 22%-a ért el értékelhető eredményt, mely terület szintén azt jelzi, hogy fejlesztést kell alkalmazni. Pozitív eredmény az, hogy a gyerekek az Egyensúlyérzék feladaton jól teljesítettek és 89%-a a csoportnak megfelelően egyensúlyoz. Ezek az eredmények azért is nagyon kedvezőek, mert az egyensúlyérzékbeli problémák tanulási nehézséget, figyelem- és magatartászavart jelezhetnek.

Az Elemi mozgások területén a gyerekek 68%pontot eredményt értek el. Ez a terület több részterületből tevődött össze. Kulcsár (2011) felhívja arra a figyelmet, hogy ezen területek nem megfelelő működése az idegrendszer éretlenségét jelzik, amely majd az olvasás- és írástanulást teszi nehezebbé. Összességében azt találtuk, hogy vannak olyan gyermekek, akik teljesítménye megfelelő, azonban van néhány olyan óvodás, akik teljesítménye az átlag alatti. Az ő teljesítményük 20%pont vagy az alatti. Az ő fejlesztésük elengedhetetlen.

Azt találtuk, hogy a mellúszó mozdulatokat váltott karral és lábbal gyakorolni kell, mert csak 7%pontos teljesítményt mutattak, valamint a kúszás a jobb kéz-jobb láb, és a bal kéz-bal láb együttes mozgatásával is csak 30%-os szintet mutatott. A legmagasabb eredményt a következő területeken találtuk, mozgás páros lábon (93%pont), járás lábujjhegyen (89%pont), fejemelés háton és hason (89%pont). A gyerekek kézhasználata 69%pontos teljesítményt hozott. 85%-a a csoportnak megfelelő kézhasználatot mutatott. Amire a jövőben oda kell figyelni, az a keresztcsatornák működése, itt 26%-a gyerekeknek rendelkezett megfelelő keresztcsatorna működéssel.

Értékeltük a gyerekek figyelmét és a szociális érettség területéhez kapcsolódóan az óvodások feladattudatát, kudarctűrését, társas kapcsolatait, és a felnőttekhez való viszonyát. Az adatfelvétel után ötfokú skálán jelöltük a gyerekek adatait. A gyerekek figyelme az ötfokú skálán 3,96 volt, a feladattudata 4,00, a kudarctűrése 3,78, a társas kapcsolatok 3,59, a felnőttekhez való viszony pedig 3,89-es átlagot mutatott.

Összegzés

Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a kis- és középső csoportos gyermekekkel végzett kutatásunkban a gyermekek mozgásfejlettsége hogyan alakul. A vizsgálatunk azt tárta fel, hogy öt olyan terület van, amelyen a gyerekek fejlesztést igényelnek és amelyek feladatokon keresztül be is építhetők a csoport mindennapjaiba. A Kinesztétikus emlékezet a gyerekek emlékezetet vizsgálta egy mozgássorhoz kapcsolódóan. A Keresztcsatornák területén a végtagok egymástól való függetlenített mozgását tanulmányoztuk. A tapasztalatok alapján a gyerekeknek nehézségei vannak a végtagok egymástól való független mozgása területén, könnyen elbizonytalanodnak és ez a terület is fejlesztésre szorul. A Soralkotás feladat az korongok, ábrák egymás után történő elhelyezésére, lerajzolására épít a helyes másoláson keresztül. Az ábrák másolása esetében fontos információ az ábrák elhelyezése a térben, a méretük, a ceruzafogás, valamint a másolás tempója. Az Auditív megkülönböztetés a finom auditív ingerek egymástól való megkülönböztetésére vonatkozik, amelynek a beszédhanghallásban van szerepük és az írás, olvasás készség megalapozására szolgál. A Természetes iránykövetés is fejlesztésre szorul. A természetes iránykövetés az írás és olvasástanulásában kap majd szerepet, egyrészt a sorok tartásában, a vonalon belül maradásban, a balról jobbra haladásban az írásban és olvasásban. A fejlesztéshez a Kulcsár (2011) által javasolt feladatokat tervezzük felhasználni, valamint az irányított tevékenységekhez igazított tartalmat építjük be a gyermekek óvodai mindennapjaiba. A fejlesztés azért is fontos, mert az olvasás és írás folyamata nagyon komplex (Habók és Babarczy, 2017). A célunk az lenne, hogy a gyermekeket felkészítsük az iskolára és mozgásfejlettségük elérje minden területen az optimális szinten. Ahhoz, hogy örömmel tanuljanak az iskolában a mozgás alapjainak is szerepe van.

A Gesztenye matematikája program a Szivárvány Óvoda Gézengúz csoportjában valósult meg 25 gyerek (4-5 évesek) részvételével 2016-ban. A projekt a matematikai ráismerés örömét, az elemi számolási képesség fejlesztését, az összefüggések felfedezését szolgálja. A témák megvalósítása többféle tevékenységhez kötődött a matematikai tartalom mellett, például a környezet megismerése, egészséges életmódra nevelés, mozgás, tánc, ének, rajzolás, festés, kézimunka.

A projekt keretében a matematikai tartalomra került a hangsúly, de az óvodai nevelési más feladataihoz is kapcsolódott a tartalom. A gyerekek így az érzelmi és közösségi nevelésben részt vettek a közös élményeken alapuló tevékenységeken keresztül, mint például a lehulló gesztenyék gyűjtése, majd a gesztenye dobása, ki tudja távolabbra dobni a gesztenyét, melyik csoport gesztenyéje repül hosszabban. Lehetőség volt egymás segítésére és az együttműködésre a gesztenye sünök hozzávalóinak előkészítésekor kiscsoportos formában. Közös élményt jelentett Kippkopp alakjának közös elkészítése gesztenyéből. Kippkopp alakját a gyerekek meséből ismerik, de itt lehetőség volt a megjelenítésére is, az együttes alkotáson keresztül, melybe az óvónő és dajka néni is bekapcsolódott a gesztenye fúrásával. A gyerekek elkészítették Kippkopp kertjét is termésekből saját készítésű termékekkel kiegészítve.

A programban jelen volt a művészeti fejlesztés is. A kézi munkához kapcsolódóan a hajtogatást gyakorolták például, de megjelent a díszítés is a saját produktumok díszítése esetében, vagy Kippkopp kertjének közös berendezése során.

A magyar oktatásban fontos cél a gyermekek minden napi testnevelése. A mozgást többek között a geometriai formák gesztenyével történő kirakásához kapcsoltuk, valamint a gesztenyével végzett gimnasztikai gyakorlatokhoz.

Az ének és a tánc a közös és a kiscsoportos csoportélményhez járultak hozzá, melynek során az őszi termések lehetőséget adtak a ritmikai képességek fejlesztésére az egyéni feladaton keresztül és a végén összeállt a természetkar is, mely a közös zenélés örömét közvetítette. A tánc, a mozgás a gyerekek kis csoportos és egész csoportos együttműködését is biztosította.

A tevékenységek során a tanulás az Óvodai nevelés programja szerint valósul meg, így sor került az irányított megfigyelésre, felfedezésre, az utánzásra és modellkövetésre, a játékos, cselekvéses tanulásra, valamint a spontán játékos tapasztalatszerzésre.

A foglalkozások időtartama körülbelül 30 perces volt, de egy délelőtt több 30 perces blokk is megvalósulhatott. Ezek azonban időben elhúzódó tevékenységek voltak, gyakran forgószínpados megoldással, kötetlen hangulatban teltek és a gyerekek gyakran választhattak, hogy mikor szeretnének bekapcsolódni. Nagyon ritkán fordult elő, hogy egy-egy feladatot kihagyott valaki és inkább mást játszott.